Óbudai harisnyagyár: Harisnyából alkotóvászon?

„A város körülöttem lüktetett, mint egy óriási élő test, s én a szívében éltem.” Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül

Az újépítésű, nemrégiben felhúzott lakóingatlanok dzsungelében bújik meg a régi óbudai harisnyagyár, melynek története a hazai ipari örökség és a városi funkcióváltás egyik izgalmas példája. Az 1923-ban alapított Filatorigáti Textilművek nevét a 18. században betelepülő olasz selyemgyárosoktól kapta, amely a filatorio szóból ered (a selyemszálak felgombolyítását segítő eszköz latin neve). A gyár az 1950-es évektől Budapesti Harisnyagyárként működött tovább, és a korszak egyik legjelentősebb kötőipari vállalatává vált, amely a ’70-es években már közel ezer főt foglalkoztatott három műszakban. A gyár termékei között szerepeltek az ikonikus “Luxus” és “Flóra” márkájú harisnyák, amelyeket a KGST-országokba is exportáltak. Az épületegyüttes a korszak ipari modernizációjának emléke, amely a termelés és a munkásság mindennapjait egyaránt meghatározta. A rendszerváltást követően a külföldi importáruk megnövekedésének és a privatizációs nehézségek hatására a termelés leállt, az üzemet 1994-ben felszámolták.

A történet azonban itt még nem ér véget. A fejlesztésre való várakozás alatt az épület mára számos kreatív és kulturális szereplőt csalogatott ide, akik elismerik értékét, tisztelik múltját. Habár már nem szövőszékeknek és színes cérnának ad otthont, hanem fényképezőgépeknek, mikrofonoknak, vásznaknak és egyedi, kézműves design termékeknek. Az egykori gyártelep mára a posztindusztriális városi terek egyik jellegzetes képviselője, amely egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. A legismertebb hasznosító a Flashback Studio, amely jól kidolgozott szolgáltatásmixszel felfegyverkezve várja az érdeklődőket: fotóstúdió, esküvői helyszín, konferenciák. Felismerte, hogy az indusztriális helyszín tökéletes táptalaj a magyar underground klubkultúra terjeszkedésére, miközben az nappal patinás konferenciateremmé vagy esküvői helyszínné avanzsál.

A megmaradt, díszes téglahomlokzatok, gyárutcák, gyárteraszok és a szecessziós részleteket idéző ipari építészet különleges atmoszférát teremt, amely kiváló alapot kínál a kreatív, kulturális vagy közösségi újrahasznosítás számára. Az óbudai harisnyagyár átalakulása a Waterfront City lakópark terjeszkedésének figyelembevételével (amely szinte már bekebelezte a régi ipari örökséget) nem csupán gazdasági vagy építészeti, hanem városfejlesztési és identitásteremtő kérdés is: miként formálható új értékké az egykori ipari örökség, hogyan tudunk a régivel együtt gondolkodni, illetve egyáltalán van-e szándék arra, hogy a régivel együtt gondolkodjunk, főként akkor, amikor az épület és a jelenlegi hasznosítók sorsáról kell döntenünk?

Kép szerzője: Urbavis, Teveli-Horváth Dorottya & Jaksa Tímea, Lexington Loft

---

Kapcsolódó blogposzt: Harisnyából alkotóvászon? – Az óbudai harisnyagyár átalakulása

A Flashback Studióban tartott XXX. Országos Urbanisztikai Konferencia szakmai anyaga:  urbavis.hu/ouk2024program 

---