Napjainkban egyre nagyobb szükség van a várostervezésben és -fejlesztésben a helyi léptékű, széles társadalmi bázisra épülő innovatív megoldásokra. A nagyléptékű infrastrukturális fejlesztések mellett (és helyett) felértékelődnek azok a kezdeményezések, amelyek a meglévő helyi erőforrások hatékonyabb felhasználásával és az együttműködések mozgósításával valósulnak meg.
A Magyar Urbanisztikai Társaság és az Urbavis 2024. március 12-én, több mint 90 fő részvételével szervezett konferenciát az élhető, sétálható és egészséges utcák és városi alközpontok fejlesztésének hazai és külföldi jó gyakorlatainak megosztása céljából. A konferencia a közelmúltban kiírásra került TOP Plusz-4.1.1-23 „Egészséges utcák program” apropóján valósul meg – célja, hogy szakmai inspirációt nyújtson a pályázat beadásán dolgozó budapesti kerületi önkormányzatok és szakemberek számára. A rendezvény szakmai partnere és támogatója a Klímabarát Települések Szövetsége volt.
Miért fontosak az egészséges utcák?
Elsőként köszöntőt mondott Dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke. Kiemelte, hogy a MUT áprilisban lett 58 éves, és ezalatt a szervezet küldetése és feladata nem változott: segítse a városfejlesztést és területi fejlesztéseket, leginkább tapasztalatcsere eszközével. A terület es településfejlesztés nem kizárólag ágazati feladat, hanem különböző társadalmi kihívások megoldásának terepe. Napjaink egyik legfontosabb kihívása a fenntarthatóság; az érintett Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz kiírás egy ilyen témakörben jelent meg, mely egy kiváló példája és jele annak, hogy az uniós támogatások ösztönzőleg tudnak hatni a szakmára. Ismert tény, hogy a források adják meg a területfejlesztési irányokat. A MUT elnöke hangsúlyozta, hogy az „Egészséges utcák programnak” köszönhetően innovatív elképzelések alapján érhető el források a kerületek számára. Egyrészt sokszor esztétikai szempontból a művészi megvalósítás a legfontosabb, ám az ember komfortérzete, biztonsága is ugyanannyira fontos tényező, ami a pályázatnak köszönhetően most előtérbe kerül. Másrészt az utcát ez a gondolkodás már nem csak hálózatok részeként veszi figyelembe, hanem mint a társadalmi élet színterét (családok és szolgáltatások együttes környezete). Az életkörnyezet javítása fontos, a közterek és parkok után pedig most az utcák kerülnek előtérbe. A jobb utcák jobb életet jelentenek, pl. könnyebbé válik a megismerkedés a környező lakosokkal, a több mozgáslehetőség pedig egészségesebb lakosság kialakulásához vezet. Az „Egészséges utcák program” egy olyan lehetőség, amivel a város belső területeit vonzóbbá tehetjük avval szemben, hogy az emberek kiköltöznek az agglomerációba az élhetőség igénye miatt. A pályázatnak köszönhetően várhatóan majd egész Budapesten vonzó es mindenkit befogadó utcák jönnek létre.
Szintén köszöntőt mondott Erő Zoltán, Budapest főváros főépítésze, aki kiemelte, hogy bár az „Egészséges utcák program” alapvetően egy projektfinanszírozás, de van mögötte filozófia. A városfejlesztésnek alapvetően valamilyen módon az adja meg a keretét, ha értelmes újraelosztási rendszert hoznak létre, mint ahogy 1998-ban az első városrehabilitációs programok során történt vagy a 2013-ban indult Tér_Köz pályázatokban. Budapest előtt jó példaként állhat Barcelona, ahol az 1992-es olimpia előtt sikerült helyzetbe hozni a várost: ráébredtek, hogy ha a házak előtt megújítják a közteret, vonzóvá válik maga a környék is. Az „Egészséges utcák” módszertan Lucy Saunders brit egészségügyi és közlekedési szakértő által kidolgozott sztenderd, aminek az átvételével nemcsak a nemzetközi összehasonlításhoz kerül közelebb Budapest, hanem egyben egy redisztribúciós rendszer elemeivé válik a közterek megújítása. Az „Egészséges utcák” is beleillik a szubszidiaritás rendszerébe: a pályázatért felelős Irányító Hatóság egy elvet hirdet meg, a kerületek ez alapján ötletekkel jelentkeznek – fontos, hogy kívülről senki nem mondja meg, mit kell az egyes kerületeknek tenniük, hanem azt hozhatják be, amit fontosnak látnak, amilyen koncepciót az elvek alapján a kerület maga dolgoz ki. A pályázat másik olvasata szerint a helyi lakosság, a szolgáltatások, a vendéglátás, a zöld funkciók mind osztoznak a közterületen, amelynek újraelosztásához e pályázat ad új elveket. A már beékezett kiváló terveknél egy harmonikus rendszert tudtak a pályázók létrehozni, megfelelő arányban vannak a zöldfelületi elemek, igényes környezetalakítással. Csalódás, mikor külső tervezőre bízzák a tervezést, hiszen a mechanikus gondolkodás oldása lenne a cél. Fontos, hogy a tájépítészeti bevonás strukturális elemként jelenjen meg a tervek elkészítése során, avagy a tervekben a fának legyen gyökere; a pályázat remek alkalom új fatelepítéses módszerek adaptálására és alkalmazására.
Élhetőbb városi környezet megteremtése – támogatási lehetőségek a Fővárosban
A konferencia első meghívott vendége Szaló Zsófia, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Fenntartható Városfejlesztési Osztály vezetője volt, a pályázatot meghirdető Irányító Hatóság részéről. Bemutatta, hogy összességében milyen jövőbeli fejlesztési lehetőségek lesznek a fővárosban, amelynek része az „Egészséges utcák program”. Magyarország uniós csatlakozás óta a regionális és területi Operatív Programoknak a városfejlesztés is egy fontos területe, ám most második ciklusban jelent meg uniós szabályozás szintjén, hogy a tagállamoknak dedikált forráskeret kell biztosítani ehhez – ez jelenleg a tagállami ERFA keret 8%-a, ezen belül TOP Pluszban 30% lesz fenntartható városfejlesztési eszközök tervezésére költve. Budapest főváros egységesen szerepel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) programban 83 milliárd Ft kerettel. Fontos, hogy a TOP Plusz alulról jövő építkezéssel, tervezéssel zajlik, kiemelten fontos a területi szereplőkkel való együttműködés. Jelenleg tíz felhívást definiált – az infrastrukturális kiírások közül az „Egészséges utcák program” 24,16 milliárd Ft-os kerettel az egyetlen, ahol a kerületek önálló pályázóként megjelenhetnek.
Az „Egészséges utcák programban” az önállóan támogatható komponensek tekintetében kötelező altevékenységet szükséges választani. E szerint a gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztése, a gépjárműforgalom csillapítása, akadálymentesítés tevékenységen belül szerepel a szélesebb gyalogos felületek biztosítása vagy a kerékpár-parkolás fejlesztése. A zöld- és kékinfrastruktúra fejlesztése, ökológiai szempontok érvényesítése azért is fontos, mivel a zöld infrastruktúra fejlesztése – mint a hősziget-hatás ellen árnyékoló és csapadék-visszatartásra is alkalmas fasorok ültetése – elengedhetetlen, az „Egészséges utcák program” módszertanának alappillére. A befogadó közterületek, közösségi aktivitást ösztönző közterületek létesítése a közterületek közösségi célú használatának erősítése miatt fontos elem, cél a hozzájárulás ahhoz, hogy az emberek minél több időt töltsenek az utcán és minél több közösségi tevékenységet végezzenek itt pl. a fogyasztásmentes kiülést biztosító ülőbútorok kihelyezésével. A választható tevékenységek közé már pl. közterületi játékok telepítései vagy a közösségi közlekedés fejlesztése tartozik. A pályázat kiemelt műszaki, szakmai elvárása, hogy csak egyetlen utcára vagy utcaszakaszra vonatkozzon, de egy kerület több kérelmet is beadhat. Összefoglalva, az „Egészséges utcák program” célja a mozgásban gazdag közterületmegújítás, melyhez egy színvonalas zöldinfrastruktúra fejlesztés kapcsolnak.
Fontos újdonság, hogy a minőségi projektek kidolgozása érdekében kérelmezett hosszabbítások következtében, az egyenlő esélyek biztosítása elvén meghosszabbították a pályázat beadási határidejét, így 2024. június 28-ig kell a kerületeknek benyújtaniuk a megalapozó tervdokumentumot az Összevont Tervzsűri részére. Ezután a következő szakaszban az Összevont Tervzsűri július végéig ülésezik, melynek véleményére reagálva lehet benyújtani a támogatási kérelmet 2024. szeptember 30-ig hivatalosan az Irányító Hatóság részére. A pályázat folyamatában ezután a jogosultsági és szakmai értékelés következik, fővárosi önkormányzat is értékeli a dokumentumokat. A projektfejlesztési szakaszban szükséges a végleges engedélyezési terveket elkészíteni és ismét véleményeztetni az Összevont Tervzsűrivel, majd a mérföldkövek kidolgozása után következhet végre a megvalósítás.
Egészséges utcahálózat, fenntartható közlekedés
Rab Juditnak, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közterület-fejlesztésért és szabályozásért felelős vezetőjének első jó tanácsa, hogy érdemes Észak-Amerikára figyelni az „Egészséges utcák program” kidolgozásakor, mivel már az erősen egyéni motorizációs közlekedésre épülő Los Angelesben is egyre nagyobb szerepet nyer a várostervezésben a közösségi közlekedés, a kerékpáros közlekedés és a gyaloglás. A BKK felelős Budapest mobilitási tervéért, céljai megvalósításának egy eszköze az egészséges utcák, főként a gyaloglás és kerékpározás arányának növelése tekintetében. A közlekedésbiztonsági stratégiához kapcsolódóan kidolgoztak egy tervezési útmutató csomagot, mivel jellemző hazai helyzet, hogy a járművek helybiztosítása után maradó közterületre szorulnak a gyalogosok, kerékpárosok és a zöldterületek. A pályázat célja, hogy a kerületek merjenek bátran az utcákhoz nyúlni. Paradigmaváltás szükséges a tervezésben: adott terület funkcionális igényeiből kell kiindulni, a beépítési struktúrájuk és az utcák hálózati szerepe figyelembevétele mellett. A pályázatban adott utca kapcsán a város térhálózatában elfoglalt szerepe alapján a tervezett funkcionális mixének megfelelő működtetéséhez szükséges térbeli elemekből érdemes kiindulni. Az „Egészséges utcák” szempontrendszer eszköz lehet abban, hogy hasonló megoldások szülessenek hasonló utcatípusok esetében. A pályázat kapcsán javasolt helyi utcák választása helyszínként, de a beérkezett ötletek között voltak gyűjtőutcák is. Utóbbinál fontos épített beavatkozásokkal is biztosítani az átmenő forgalom csillapítását és az előírt sebesség betartását. Az iskolautcák kialakítása Magyarországon is egyre népszerűbb gondolat. Célja, hogy az iskola közvetlen környezetében a szülő már merje elengedni gyermeke kezét, az iskola környezete legyen olyan befogadó és jól kialakított tér, ahol társaival együtt, szülői felügyelet nélkül is biztonságosan közlekedhetnek a gyerekek.
A megalapozó dokumentum készítésekor fontos figyelembe venni, hogy milyen funkciókat szeretne a kerület az utcában a közterületen és az épületekben, azt hova érdemes tenni az utca vonalában, mindez determinálja a minimum járdaszélességet is, amit ugyanakkor az utca keresztmetszete is meghatároz, mihez lehet helyet biztosítani. Fontos kérdés, mi történik a parkolósávban, hiszen nemcsak helyi lakosoknak, hanem pl. az áruszállításnak is kell helyet hagyni. A tervzsűri feladata, hogy ezekre a kérdésekre is felhívják a kerületek figyelmét a pályázat és támogatási kérelem benyújtása előtt. A BKK tanácsa: érdemes a kerületeknek olyan utcát választaniuk, ahol nagy változást lehet elérni a pályázat szempontjainak érvényesítésével. Ehhez viszont kompromisszumokat kell kötni, hiszen nem minden utcában lehet minden szempontot maximálisan biztosítani, a minimum biztosítása mellett néhány szempontra kiemelten fókuszálni,– emiatt jó ötlet egy prioritáslista, szempontrendszer összeállítása, az utcák kiválasztásához, majd adott utcán a tervezési tartalom meghatározásához.
A pályázat céljai és szakmai elvárásai
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal csoportvezetője, Jánoss-Gál Anna hangsúlyozta, hogy az „Egészséges utcák program” célja a módszertan meghonosítása volt. Az egészséges utcák koncepciója rámutat arra, hogy a 21. századi élet milyen egészségkárosító hatásokkal jár, s emiatt fontos, hogy olyan módszerekkel fejlesszük a köztereinket, amikkel biztonságos, mozgásra ösztönző terek jönnek létre. Az egészséges utcák indikátorlistája az eredetin alapuló mérőeszköz, mely Budapest specifikusan határozza meg az utca mérőszámait, ennek súlyozásával jön létre az utca értéke. E módszer segíti a tervezőket abban, hogy az emberek érdekeit szem előtt tartva tervezzenek, míg támogatja az intézményeket és állampolgárokat is, az átlátható folyamat és kommunikáció megteremtésével. Ebben az esetben egy szemléletből lett pályázat: merőszámokat használtak az kötelező tevékenységek tartalmának összeállításakor, az önállóan nem támogatható elemek pedig a projekt komplexitásának szempontjait méri. A későbbiekben a pályázati támogatással megvalósult, konkrét projektek mintapéldaként tudnak megjelenni.
Jelenleg a pályázat az összevont tervzsűri fázisában tart. A szakmai útmutató precízen és pontosan összefoglalta milyen tartalmat tud a tervzsűri jól értékelni. Meglevő utcák megújítása a program célja, egy megszokott rendszer módosítása, ahol a legnagyobb területet a parkolóhelyek veszik el, így érdemes megvizsgálnia minden pályázónak, hogy ennek csökkentésével mennyivel minőségibb tereket tudnak teremteni. Tapasztalataink szerint, az útpálya felől kifelé történő utcatervezésnek időnként a járdák esnek áldozatul, ami kerülendő. A pályázat során az utcák klimatikus állapotának javítása szintén kiemelt cél, méghozzá a meglevő zöldfelület növelésével, újak kialakításával, pl. talajkapcsolatos fásítás, csapadékvíz helyben tartásának beépítése. Sajnos tájépítészi bevonás nélkül esetenként csak a „maradék” területeken kerül sor zöldítésre, a térépítészet tekintetében innovatívabb, kreatív megoldásokkal szemben. Az utcák ilyen jellegű alakításához hozzájárulhat az intézmények bevonása is, igényeik becsatornázása az utcakép kialakításába. Összességében a sebesség és forgalom csökkentése, kerékpáros közlekedés komfortjának növelése, a zöldfelületek növelése és csapadékvíz megtartása a legfontosabb szempontok; azonban nem sztenderd, hanem egyedi tervek létrejötte a cél. Érdemes észben tartani, hogy nem minden utca alkalmas ehhez a pályázathoz: fontos elemezni őket és ez alapján kiválasztani a legmegfelelőbbet.
Az egészséges utcák a főváros részéről az Up2030 Horizon projekt része, melyben pilot város Budapest is. A projekt célja újszerű, innovatív városfejlesztési eszközökkel támogatni a városok céljainak elérését pl. klímasemlegesség kapcsán. Budapest esetében az egészséges utcák, mint módszertan a pilot projekt. A főváros víziója, hogy a szempontrendszer terjesztésével ne csak ismerje, hanem széles körben alkalmazza a szakma és az önkormányzatok, valamint a tervezésen túl a budapestiek maguk is beszéljenek és gondolkodjanak az egészséges városról. Ez egyben a fővárosi cégeknek és partnereknek is útmutatórendszerré válhat, amit végső soron a piaci szereplőknek is átadni kívánnak. Szintén cél az Egészséges Utcák Tudásközpont létrehozása: ennek fővárosi szervezetek adnák a magját, majd egyre szélesítenék a tagok körét (jelentkezési körök). Budapest három eszköz választott, melyeket a későbbiekben a kerületeknek is átadna - community maps (információk átadása vizualizációval), storytelling (AI használatával segíti egy workshopon is egy terv gyors vizualizációját,), gyermek- és ifjúságbarát tervezés (iskolautcák).
Egészséges utcák kialakítása a kerületekben
A Járókelő Közhasznú Egyesület operatív vezetője, Lukács Máté mutatta be az egészséges utcák koncepció és Budapest kapcsolatát, melynek kialakulásában a Járókelő is nagy szerepet játszott: 2014-ben a TfL (Transport for London) vette át Lucy Saunders módszertanát, majd 2019-ben megjelent az útmutató magyar fordításban a Járókelő segítségével, 2022-ben a Budapestre szabott módszertan készült el, 2024-re pedig már megjelent az „Egészséges utcák program” formájában is. Az egészséges utcák tíz indikátorának célja, hogy a városokban az ember kerüljön a középpontba. Fő szempont a közterületek újraosztása: zöldíteni szükséges a gyalogos felületek megtartása mellett, akadálymentesítéssel egybekötve, a parkolóhelyek számának csökkentésével és a mobilitási pontoknak úttesten való kialakításával együtt, valamint járdák szélesítésével egyetemben, mindez pedig rendszerszintű tervezéssel érhető el (gyalogos és kerékpáros hálózatosodás). Izgalmas, multifunkcionális közterek alulhasznosított területek fejlesztésével (placemaking), a korosztálytól független kültéri aktivitás ösztönzésével, programszervezéssel és közösségépítéssel, zöldfelület fejlesztéssel (pl. közösségi kertek) érhető el. Ide tartozhat még az alternatív forgalomcsillapítás (átmenő forgalom kizárása, zaj és légszennyezés csökkentése, biztonságérzet növelése), idősek/mozgássérültek/kisgyermekesek segítése (hiszen ha nekik tervezünk, mindenkinek tervezünk), szolgáltatások és helyi kereskedők támogatása (teraszlétesítés feltételeinek megteremtése). A klímaváltozás hatásainak felerősödésével a mitigáció és adaptáció egyre fontosabbá válik: a funkcionális zöldítés, árnyék biztosítása, esővíz helyi felhasználása elsődleges szemponttá válhat a pályázatok kialakítása során. Mintapéldaként említhető e tekintetben a Déri Miksa utca, mely TÉR_KÖZ pályázat során újult meg, méghozzá a közterek potenciális használóinak a megszólításával. Az egészséges utcák kialakítása során ugyanis szintén kiemelten fontos a helyi igényekhez való igazodás.
A pályázat néhány fontos kérdésére is felhívták a figyelmet a külső szemlélők. Erre jó példa, hogy közösségben is lehet gondolkozni nemcsak fákban és bútorokban: a pályázó kerületek ne csak fizikai megújulásban gondolkozzanak, hanem közösségekben. Sok helyen a fenntartás sem jelenik meg szempontként pl. a közösség bevonása a gondozásba is lehet egy működő alternatíva. Az elméleti sebességkorlátozást a fizikai környezet változása is kényszerítse ki. Fontos, hogy a terv ne szenvedjen a fundamentális beavatkozás hiányától, vagyis ne a tér új köntösben való megtartására kerüljön sor. A parkolóhelyek tekintetében a párhuzamos helyett merőleges vagy rézsűs kialakítás lenne a cél, ugyanis ez az egészséges utcák eléréséhez szükséges irány, míg a gyalogos és kerékpáros forgalom vegyítése során figyelni kell a közlekedők közötti konfliktusok elkerülésére.
Érdekek összehangolása és társadalmi részvétel
Dr. Teveli Horváth Dorottya, az Ubravis alapítója zárta a konferenciát a társadalmi részvételről szóló előadásával. Előadásában kiemelte, hogy az önkormányzatok kulcsszereplők a helyi fejlesztésekben, óriási érték és potenciál rejlik bennük, ráadásul mivel a társadalmi bizalom még mindig nagyobb arányú irányukba, mint a tervezési hierarchia fentebbi szereplőivel szemben, így kiválóak az integrátori szerepre. A stakeholder szemlélet a legfontosabb az érdekcsoportok közötti koordinációhoz, motivációik és aggályaik megismerése; ez a menedzsmentben gyakran alkalmazott megközelítés és alkalmazása a túlbürokratizált rendszerekben segíteni tudja a köz- és magánszféra közötti horizontális együttműködését. Olyan időkben, mikor a pénzügyi források korlátozottan elérhetőek, azok, akik innovatívan és kisléptékben gondolkodnak, nagy eredményeket tudnak elérni. A közös víziókban sokszor előforduló élhető, sétálható, biciklizhető városok koncepciójára konszenzuális célként tekinthetünk, mára számos fogalom alakult ki ennek kapcsán (okos város, kreatív város, kompakt város). A köztérátalakítás mégis nehéz feladat, mivel az emberek nem szeretik a változásokat; ehhez nyújthat megfelelő megoldást a részvételiség.
A köztérátalakításnak számos sikertényezője van, ebből az egyik legfontosabb a bevonás. Első lépése a teljes folyamaton átívelő, informális részvétel biztosítása, amikor az első pillanattól kezdve teret adnak a közös tervezésnek. A kudarcélmény eltántorító erővel bír, emiatt precízen és részletesen érdemes megtervezni egy ilyen folyamatot: adott célcsoporthoz tartozó téma, helyszín, kommunikációs platform megtalálása a legjobb módszer, így identitáshoz és stílushoz illeszkedő bevonás jön létre. A hosszú távú stratégia és ösztönzők fontosak annak érdekében, hogy valóban motiváltak legyenek a szereplők. Taktikai megoldások, rugalmasság és iteráció a végső infrastruktúra kialakítása előtti sikeres újratervezés kulcsa a felmerülő kérdések kezelésére (pl. próbalezárások es programok). Nem kudarc, hanem természetes folyamat a tervmódosítás. Meglepő lehet, de a vizuális meggyőzőerő és narratíva építése szintén alapeleme egy sikeres fejlesztésnek. A zárt vagy szűkkörű tapasztalatmegosztás segíti az effajta jó gyakorlatok elterjedését is, hiszen a saját vagy mások hibáiból tanulva hatékonyabb tervezési folyamatok jöhetnek létre. A tesztelés, mérés, monitorozás folyamatában az indikátorrendszerek segíthetnek a forgalmi adatoktól a zajterhelésen keresztül az elérhető szolgáltatások elhelyezkedésének meghatározásáig, ráadásul e módszerekkel a fejlesztéseket nagyon jól lehet kommunikálni a lakosok felé (ábrák üzenetértéke)
Záró gondolatok
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Számos kérdés irányult a módosított pályázati határidőkre és a tervezési folyamatra. A tervzsűri alapvetően egy véleményezési testület, ahol mindenkinek az a célja hogy az eredmény jó legyen, így akárhányszor újra lehet terveztetni és pontoztatni a vége előtt egy pályázatot. Igyekeznek úgy véleményezni, hogy a megkapott engedélyek figyelembevételével tegyenek javaslatot, de a kötelezően átalakítandó részek számon lesznek kérve a következő véleményezési körben. A tervzsűri javaslataival segíti a pályázót abban, hogy ebben a versenyhelyzetben minél jobb eredményt érjen el. A támogatási keret fogja eldönteni hány pályázatot tudnak támogatni, de egy jó versenyben minőségi alapon lehet projekteket kiválasztani. Ha lehetőség nyílik rá, később akár tartaléklistás projekteket is tudnak támogatni. Ha bármilyen kérdés felmerül (pl. forgalomszámlálás, fasor-pontozás stb. témájában), szívesen válaszolnak, akár felveszik a kapcsolatot a társintézményekkel, nyitottak a konzultációra. A kérdéseket bátran meg lehet írni, ezeket gyűjtik és időszakosan megosztják a többi pályázóval is, így mindenki tud tanulni a folyamat során.
